Jolly joker a műanyag helyett: bambusz

Mindannyian ismerjük azokat a rémisztő képeket, amelyeken műanyag-hulladékoktól szenvedő állatokat látunk. A World Wildlife Foundation (WWF) tavalyi jelentéséből tudjuk, hogy akár 5 gramm, azaz egy teljes bankkártyányi mikroműanyag kerülhet a szervezetünkbe hetente. És persze tudatában vagyunk annak is, hogy a műanyagoknak már az előállításukhoz is kőolajra van szükség. Cserébe persze sokoldalúan felhasználható anyagokat kapunk... de vajon van-e, ami kiváltja a használatukat? Szerintünk az egyik ilyen lehet a bambusz, amiből számos olyan termék készül, amit akár a mi webshopunkban is megtalálhatsz.

 

Milyen növény ez?

Bár a bambuszfa elég elterjedt kifejezés, a bambuszfajok – amelyekből ezernél is több van – valójában perjefélék, éppen úgy, mint a pázsitfű. Ezzel ellentétben azonban a bambusz átlagban 3-10 méteres magasságig nő, bár van olyan faj, ami akár a 20 métert is eléri.

Érdekesség, hogy a bambusz szára már az első évben kifejlődik a végleges méretére, utána már csak az állaga változik még 4-5 évig – ekkor érdemes „learatni”, mivel ezután már nem kap a gyökér elegendő tápanyagot.

Ázsia, Afrika és Dél-Amerika számos országában, valamint az Egyesült Államokban és Észak-Ausztráliában használják, hiszen számos példa bizonyítja a bambusz sokoldalúságát és különféle előnyeit. Üreges jellege, nagy szakítószilárdsága tökéletes alapanyaggá teszi az házak építésétől kezdve akár hidakéig, emellett például a fákhoz képest könnyebben telepíthető és gyorsabban is növekszik.

 

A zöld arany

Ha a kőolaj a fekete, akkor a bambusz lehet a zöld arany: mivel gyorsan, nagy mennyiségben és fenntartható módon érhető el, könnyedén lépést tarthat a fogyasztói és termelési igények növekedésével. A bambusz betakarításkor gyorsan újratelepíthető- számos faja megfelelő körülmények között elérheti érettségét akár már néhány hónap alatt is. 

Nem csak kevesebb munkát ad, hogy nem tudnak rajta gombák és baktériumok élősködni, de nem kell sem műtrágyát, sem növényvédő szereket alkalmaznunk termesztésükhöz, azaz nem károsítjuk sem a földet, sem a Föld bolygót, emellett pedig a bambuszból készült termékek sokkal higiénikusabbak maradnak, mint a fából, fémből vagy műanyagból készültek.

A zöld lábnyomuk hatalmas: a bambuszfajok 35%-kal több oxigént bocsátanak ki, mint a fák, és kevesebb vizet használnak fel növekedésük során, és biológiailag teljesen lebonthatók, komposztálhatók is a belőlük készült termékek – szemben a műanyag termékekkel amelyeknél ez az idő akár ezer év is lehet.

 

A bambusz választása a műanyag helyett

Percenként több mint egymillió műanyag zacskót használunk világszerte – bár mi, magyarok már csak jövő nyárig –, és a tanulmányok szerint az általunk használt műanyag alig 9 százalékát hasznosítják vagy használják fel újra.

Ennek a viselkedésnek meg kell változnia, ha komoly hatást akarunk elérni, mivel figyelembe kell vennünk a műanyag gyártásával kapcsolatos gyártási folyamatot is a környezetre gyakorolt ​​hatásának mérésekor: ahogy a bevezetőben már említettük, a véges olajtartalékokat új műanyag készítéséhez használjuk fel ami természetesen az olajfúrásból és -finomításból származik (mindkettő összehasonlíthatatlanul nagyobb kárt okoz a környezetben, mint a bambuszföldek).

Ha körülnézünk otthonunkban, mindenhol műanyag van (még), de a háztartási cikkek nagy részét bambuszra cserélhetjük: bambusz fogkefék és fogmosópoharak helyettesíthetik a műanyagokat, bambusz szívószálakat is használhatunk műanyag szívószálak helyett, de akár a fából készült papírtermékek helyett is választható bambusz alapanyagú. 

Ha jófelé fejlődik a világ, egyre nagyobb mennyiségű textíliát találhatunk a ruhákhoz, háztartási textíliákhoz, amelyeket bambuszrostokból nyernek a jelenlegi poliészterek helyett. Bár ez ígéretes útnak tűnik, ehhez egyelőre kémiailag tudjuk csak kinyerni a bambusz szálait, amihez többek között ként és nátrium-hidroxidot használnak így a keletkező melléktermékek kárt okozhatnak a talajban, valamint a biológiai diverzitásra is hatással lehetnek. 

 

Tisztább alapanyag, tisztább energia, felelős fogyasztás

Néhány esetben tehát, mint a fent említett textilipar, a bambusznak is lehetnek a Földre és ezáltal akár az állat- és növényfajokra káros gyártási folyamatai, azonban ezek a problémák kevésbé jelentősek, mint a műanyag által okozott problémák. Éppen ezért ki kell egyensúlyoznunk a bolygónknak, természetes élőhelyünknek és az egészségünknek okozott károkat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mi történik azokkal a mikroműanyagokkal, amikor bekerülnek az élelmiszerláncba.

A tudósok és kutatók folyamatosan keresik a fejlesztési lehetőségeket, hogy a mindennapi termékeink gyártásában is megújuló energiák több típusára támaszkodhassunk, például a nap- és a szélenergiára, éppen ezért számíthatunk a mai gyártási folyamatok környezeti hatásának csökkenésére, beleértve a bambusz alapúakét is.  

A hosszú távú megoldáshoz pedig hozzájárulhatunk mi magunk is azzal, hogy kevesebb egyszerhasználatos terméket fogyasztunk. 


Korábbi bejegyzés Újabb bejegyzés

Kommentelj