Ökológiai lábnyom és karbonlábnyom

Sokat halljuk mindkét címben szereplő kifejezést és gyakran egymás szinonimáiként használjuk őket. De mi a különbség a kettő között? És hogyan számolhatod ki a sajátodat, a családodét vagy a cégedét? Kíváncsivá tettünk? Olvass tovább, és azt is megtudhatod, hogyan csökkentheted! :)

 

Ha egyszerű analógiával szeretnénk megmutatni a különbséget, akkor az iskolában tanult „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” mondat alapján azt mondhatjuk,

„minden karbonlábnyom ökológiai lábnyom,
de nem minden ökológiai lábnyom karbonlábnyom”

 

Szóval nagyon egyszerűen arról van tehát szó, hogy a karbonlábnyomunk – vagy magyarítva: a szénlábnyomunk – része az ökológiai lábnyomunknak.

 

A nagyobb halmaz része: a karbonlábnyom

Amikor a karbonlábnyomunkról beszélünk, akkor azt értjük alatta, hogy mennyi üvegházhatású gázt termelünk azzal, ahogy élünk – minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb mértékben járulunk hozzá az éghajlatváltozáshoz. De nem csak saját magunknak tudjuk ezt kiszámolni: azt is megmérhetjük, hogy mekkora a munkahelyünké vagy éppen a telefonodé vagy számítógépedé, amin ezeket a sorokat olvasod.

A karbonlábnyomot a széndioxid-egyenértéken számítjuk, azaz bármilyen üvegházhatást okozó gázt átszámolunk CO2-re.

Ahhoz, hogy megtudjuk, ezekből a gázokból mennyit termelünk, nem csak a közvetlen kibocsátást kell figyelembe vennünk, hanem azt is, amit közvetetten termelünk, gyakran úgy, hogy bele sem gondolunk különösebben: sütünk, főzünk, eszünk, iszunk, fűtünk, hűtünk, világítunk, akkumulátort töltünk...  és mindezt csak az otthonunkban. De ki is mozdulunk autóval, busszal, repülővel, hogy dolgozzunk, nyaraljunk vagy éppen vásároljunk.

Hogy mekkora terület szükséges a termelt gázok elnyeléséhez, nos, ez a szénlábnyomunk hozzájárulása a teljes ökológiai lábnyomunkhoz...

 

Az ökológiai lábnyom

A fosszilis energiahordozók felhasználásán túl másképp is hatással vagyunk a környezetünkre. Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy hány hektár terület kell ahhoz, hogy eltartson bennünket.

Ehhez a szénlábnyomunkon kívül még öt más lábnyom járul hozzá:

  • a legelő lábnyom:
    amennyi területre szükségünk van ahhoz, hogy a növényevő háziállatainkat eltartsa,
  • az erdő lábnyom:
    ez azt mutatja meg, mekkora területet használunk fel, hogy bútoraink, tüzelőnk vagy éppen papírunk legyen,
  • a halászati lábnyom:
    ez jelzi, hogy a folyóinkban és tavainkban, illetve a tengerekben és óceánokban mekkora területet használunk halászatra, rákászatra és más élőnyények kifogására – és ezek pótlására,
  • a szántó lábnyom:
    kiszámolhatjuk, hány hektár szántón termelünk ahhoz, hogy mi is és állataink is egyenek, de ide tartozik azoknak a növényeknek a területigénye is, amikből például ruhát vagy bioüzemanyagot készítünk.
  • a beépített területek:
    ezek pedig olyan területek, ahol élünk – a házunk, az infrastruktúra, amit használunk, az irodák, a gyárak vagy éppen mozi, ahol filmet nézünk.

A Global Footprint Network adatai szerint nekünk, magyaroknak fejenként kb. 3,6 hektárra volt szükségünk 2016-ban, miközben az ország biokapacitása csak fejenként 2,5 hektár. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a 2016-os szinten tartsuk a fogyasztásunkat, a Föld más részeiről 1,1 ha-t kell használnia mindannyiunkak. 

Ezzel a középmezőnyben helyezkedünk el, a listát mind ökológiai lábnyom, mint biokapacitási deficit szempontjából Luxemburg vezeti”, ahol a fejenként rendelkezésre álló 1,68 ha több, mint kilencszeresét használja az átlagpolgár.

 

Számolj vele, hogy csökkenthesd!

Ha kíváncsi vagy, hogy a Te lábnyomod mekkora, nagyjából megtudhatod egy online kalkulátor segítségével (például ezzel), ami bár nem számol minden fenti adattal, azért egy hozzávetőleges számot kaphatsz :)

Ha ezt szeretnéd (még) lejjebb szorítani, számtalan módon megteheted, ha egy kicsit változtatsz a szokásaidon. 

A legnagyobb hatása a lakhatásnak van, és ezen a legnehezebb változtatni, de az energiatakarékos eszközök sokat segíthetnek, hogy kisebb legyen a környezetre gyakorolt hatásunk – és persze alacsonyabbak a közüzemi számláink.

A második helyen a közlekedés áll. Erre viszont nagyobb hatásunk lehet, ha az időnkből és kényelmünkből egy kicsit áldozunk. Az autózás összehasonlíthatatlanul nagyobb megterhelést jelent a környezetnek, mint a tömegközlekedés, nem is szólva arról, ha nem mész el otthonról, hanem (ha lehet) onnan dolgozol és vásárolsz.

Ez utóbbinál érdemes azt is megnézni, honnan származik egy-egy termék. Mi például azért (illetve azért is) szeretjük a Cleaneco termékeit, mert Magyarországon készülnek, ezért a szállításuk jóval kisebb hatást gyakorol a bolygóra. És ha még azt is hozzátesszük, hogy házhoz szállítjuk Neked, akkor tényleg azt mondhatjuk, hogy talán a lehető legkisebbre szorítottuk le ezt a bizonyos hatást.

A táplálkozásunkon megint nehéz változtatni, de egy-egy kis lépés is rengeteget segít: ha szereted a húst, már egy-egy alkalommal is sokat segíthetsz, ha valami mást fogyasztasz vagy kipróbálod az újabban terjedőben lévő alternatívákat, amiket akár már a legnagyobb burger-láncoknál is megtalálhatsz.

A fogyasztási lánc végén a hulladékok kezelése áll. Mi mindig arra törekszünk a magánéletünkben is – valószínűleg hozzád hasonlóan –, hogy a lehető legkevesebb szemetet termeljük: minél kevesebb és környezetbarátabb csomagolású terméket vásárolunk és lehetőleg csak annyit, amennyire valóban fel is tudunk használni vagy el is tudunk fogyasztani minőségromlás nélkül.

És végül: nem mindent hulladék, ami annak tűnik. Rengeteg tárgyat tudunk újra életre kelteni. Hogy hogyan? Olvasd el augusztusi bejegyzésünket a 6R modellről! :)


Korábbi bejegyzés Újabb bejegyzés

Kommentelj