Ki mentse meg a világot?

Nem mondunk újdonságot: a Föld nagy bajban van. Számtalan kormányzat és civilszervezet foglalkozik ezzel a kérdéssel és olyan ikonikus arcokat társíthatunk ehhez a küzdelemhez, mint Greta Thunberg vagy az Egyesült Államok volt alelnöke, a tevékenységéért a Nobel-békedíjat kiérdemlő Al Gore.

Egyre több cég is foglalkozik a zöld gondolattal, és társadalmi felelősségvállalásuknak nagy szerepe van abban, hogy ez a rendkívül fontos üzenet eljusson mindannyiunkhoz. De mi a mi szerepünk ebben a témában, mint egyes embereknek? Egyrészről természetesen a fogyasztásunk visszafogása, ami jelentős elköteleződés, ahogy erről írtunk is egyik előző posztunkban. Másrészről éppen az egyén az, aki nyomást gyakorolhat a kormányzatra, illetve a cégekre, konkrétan számon kérve rajtuk, ha nem tesznek eleget, ha semmit sem tesznek vagy legrosszabb esetben még rontanak is a jelenlegi helyzeten. De kik vagyunk „mi”? Van-e különbség abban, hogy nőnek vagy férfinak születtünk? Azt gondoljuk: van. És azt is szeretnénk, ha ez a különbség itt (is) eltűnne.

 

Mit gondolnak erről a kommunikátorok?

A nagy környezetvédő szervezetek, mint a World Wildlife Foundation (WWF), a Greenpeace vagy éppen a hazai Levegő Munkacsoport hirdetései mindenkinek szólnak; nem céljuk, hogy válogassanak a megszólítottak között, azaz szegmentáljanak.

A cégek viszont üzeneteiket minél hatékonyabban szeretnék eljuttatni hozzánk, és a végső cél nyilván nem más, mint a hatékonyabb értékesítés. Ez alapvetően a mi érdekünk is, hiszen a profitból lesznek jobbak – ideális esetben környezetbarátabbak is – a termékek és innen lesz forrás arra is, hogy segítsenek minket a döntésben, amikor vásárolunk. 

Ez utóbbi maga a kommunikáció, azaz sarkosan és leegyszerűsítve: a reklám. Ezeket pedig úgy juttathatják el hozzánk eredményesen, ha minél inkább ránk szabják: a nemünkre, a korunkra, a lakóhelyünkre, az iskolai végzettségünkre, hogy csak néhány alapvető jellemzőt említsünk – de ennél persze sokkal jobban is be lehet határolni minket például a digitális lábnyomunk alapján, egészen odáig, hogy milyen típusú filmeket szeretünk és vagy éppen milyen helyeket választunk nyaraláskor.

 

A reklámok túlnyomó részben az érzelmekre hatnak, kisebb részben pedig az értelemre. És milyen érzelmeket kötnek a nagy márkák az érzelmekhez?

Nyilván olyanokat, amelyek megfelelnek a társadalmi sztereotípiáknak: a nők gondoskodók és családcentrikusak, még akkor is, ha időről időre feltűnik a független, erős nő.

A férfiaknál az arány fordított: az erős, céltudatos macsós-fickós férfi időnként törődővé is válik, ami néha annyit jelent: foglalkozik a gyerekével és „segít” a háztartásban – még ha időnként csetlik-botlik is, mert egyébként soha nem csinál ilyet.

 

Keresd a hibát!

Ha megvizsgáljuk, hogy a környezettudatosság fogalomkörébe tartozó üzenetek hogyan jutnak el a cégektől a fogyasztókhoz, akár csak termékek szintjén, általában hatalmas szakadékot látunk (bár pozitív kivételek nyilván vannak): míg rendkívül sok nőknek fejlesztett terméknél kiemelik, hogy környezetbarát összetevőkkel készül és környezetbarát a csomagolása, a férfiaknak ajánlott termékeknél ez kevésbé fontos szempont. (És most szándékosan nem olyan, csak nőknek szóló termékekről beszélünk, mint az arclemosó korong, az intimkehely, vagy a most éppen akciós áron kapható mosható betét.)

Hogy mennyire elbillent a mérleg, mutatja például, hogy pár hete egy budapesti bevásárlóközpontban található drogériában szétnézve azt láttuk, hogy míg tusfürdőből és dezodorból széles választékot találtunk nőknek eco-friendly felirattal, és ezek némelyike külön helyet kapott külön reklámfelülettel az üzletben. Ezzel szemben egy olyan (egyébként globális) márkát találtunk férfiaknak, aminek a tusfürdőin egy kis matrica hirdette, hogy 99%-ban újrahasznosított műanyagból készült a flakonjuk, de olyan dezodort, amit környezetbarátként hirdettek... egyet sem.

 

Hogyan lehet elérni a változást?

Ha csak a kínálatot nézzük, úgy tűnhet, mintha a férfiakat nem érdekelné a klímaváltozás, pedig, ha akár csak a közvetlen környezetünket kérdezzük, láthatjuk, hogy ez nem így van.

Ha tehát a kínálatot akarjuk megváltoztatni, arra van szükség, hogy legyen kereslet.

Webshopunkban férfiként is találhatsz magadnak olyan termékeket, mint bambusz borotva, szilárd sampon, vagy akciós szakáll- és bajuszápoló, de a valódi változásra, amit a nagy volumenű gyártás hozhat el, csak akkor van lehetőség, ha a nagy gyártók is komolyan veszik, hogy az emberiség felét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nekik van ugyanis arra anyagi erejük és gyártási kapacitásuk, hogy kifejlesszenek olyan termékeket, amiket aztán nagy tételben – ezáltal pedig olcsóbban vagy legalábbis a ma elérhető termékekkel összehasonlítható áron – lehet gyártani.


Korábbi bejegyzés Újabb bejegyzés

Kommentelj